A fiúkról, az egyetemről, és természetesen a sportról beszélgettünk a női kenuban legyőzhetetlennek tűnő tehetséggel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnök-informatikus szakos hallgatójával: Kisbán Zsófival.
Olvasási idő: 3 perc
Kisbán Zsófi az októberi, Kínában megrendezett felnőtt maratoni kajak-kenu világbajnokságon is megvillantotta tehetségét, hazaérkezése után azonnal telefonvégre kaptuk.
M.F.: Mindig is azt hittem, hogy maratont csak futni lehet, kenuzni nem.
K.Zs.: Nem így van. Női kenuban a maratoni táv általában tizenöt kilométer hosszú, sok-sok járhatatlan akadállyal. A verseny alatt evezős és futó részek váltják egymást, amitől nagyon látványos lesz az egész. Amikor az utolsó szakaszhoz érünk, mindig betesznek valami zenét, általában a jól ismert „Final Countdown”-t. Kicsit olyan a körítés, mint a maratoni futóversenyeken: a közönség tombol, és verseny közben frissítésre is van lehetőség.
M.F.: Próbálkoztál már a maratoni futással is?
K.Zs.: Igen, futottam már félmaratont, de az ilyen hosszú távokat inkább edzésnek fogom fel, mintsem versenynek. Bár nem vagyok olyan menő hosszútávfutó, a kenusok között jó futónak számítok.
M.F.: Mi a kedvenc versenyszámod?
K.Zs: Nagyon kedvelem a síkvízi kenu egyes ötszáz méteres távot, mert jobban illik hozzám, kint a kétszáz méter, de a maratoni táv is közel áll hozzám. Nagyon örülök, hogy hosszútávon is egyre eredményesebben szerepelek.
M.F.: Már most rengeteg rajongót szereztél magadnak azzal, hogy ilyen menő versenyeken indulsz sikeresen. A kiemelkedő eredmény mögött vélhetően sok munka áll, és gondolom, nem ma kezdted a kenuzást sem.
K.Zs.: Hát, nem egészen így van. Kétezer-tizenkettőben kezdtem el kenuzni, akkor már majdnem tizenöt éves voltam. Hozzá kell tennem, előtte versenyszerűen sportoltam mást, szóval nem az alapoktól kellett kezdenem a kenuzást. Meg akartam mutatni mindenkinek, hogy a lemaradást kemény munkával be lehet pótolni, úgy érzem, ez sikerült is.
M.F.: Egy élsportolónak el sem tudok nagyobb kihívást képzelni, mint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ahol rengeteget kell tanulni.
K.Zs.: Egy kívülálló számára valóban így tűnhet. Az elején, amikor felvettek, nagyon féltem, hogy nem tudom majd a tanulást és a sportot összeegyeztetni, de miután az első félévemet csúszás nélkül sikerült teljesítenem, láttam, hogy nem lehetetlen küldetés. A második félévtől egyéni tanrend szerint látogatom az órákat, így némileg könnyebb a dolgom, bár a vizsgaidőpontokat és a tantárgyfelvételt így is a versenyekhez kell igazítanom.
M.F.: Szóval nem bántad meg, hogy ide jelentkeztél?
K.Zs.: Egyáltalán nem. Édesapám is idejárt, és tudtam, hogy mérnök-informatikából itt a legjobb a képzés az országban. Az volt a célom, hogy olyan tudást kapjak, amellyel később is megállom a helyemet. Nem bántam meg, hogy ide jelentkeztem.
M.F.: Nem túl „férfias” egyetem a BME?
K.Zs.: Nekem egyáltalán nem az, a fiúkkal mindig is jól kijöttem. Az egyetemen is több a fiúbarátom, mint a lány.
M.F.: Így van ez a kenuban is?
K.Zs.: Igen, sokat edzem fiúkkal is, mert az edzésen egy vegyes csapatban vagyok, ahol hárman vagyunk lányok, mindenki más pedig kenus fiú.
M.F.: Férfias sportágnak számít a kajak-kenu?
K.Zs.: Nem. A női kajak-kenu legalább annyira izgalmas, mint a férfi szakág. Inkább úgy fogalmaznék, a kajak-kenu uniszex, mindkét nem számára ugyanúgy élvezetes lehet.
Kisbán Zsófi eredményei (2019):
- Serdülő, ifjúsági és U23-as magyar bajnokság, U23-as korcsoport (augusztus 8-11., Sukoró): 1. hely: C1 200 m, C1 500 m, C1 1000 m, C2 500 m, C2 1000 m
- U23-as világbajnokság (augusztus 1-4., Pitesti): 3. hely: C2 500 m; 9. hely: C2 200 m; 11. hely: C1 200 m
- Felnőtt maratoni világbajnokság (október 10-13., Saohszing, : 2.hely: C1 kiskörös verseny (3600 m); 3. hely: C1 normál táv (15 km)
Zsófi-kedvencek:
- Kedvenc film: Csillag születik, Viharsziget
- Kedvenc könyv: Koló árnykékában (Kaszala Claudia, Kozmann György)
- Kedvenc időtöltés: barátok, túrázás, kocsmázás
Szöveg: Márványkövi Ferenc
Fotó: Kisbán Zsófi Facebook-oldala, Czakó Balázs
