Az Év sportlövője címmel tüntették ki Péni Istvánt, a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatóját és Dénes Esztert, aki természetvédő mérnöknek tanul a Szent István Egyetemen. A két kitűnő versenyző már a tavalyi Európa-bajnokság puskás vegyes páros számában is bizonyította tehetségét, így nem meglepő, hogy az Év sportolója-választáson hetedikek lettek az egyéni sportágak csapatversenyén. Ha minden jól megy, a tokiói olimpián is sikeres duót alkothatnak majd. 

Olvasási idő: 4,5 perc

M.F.: Szerencsére sok eredményes sportlövőnk van, ám közülük ti érdemeltétek ki az Év sportlövője címet, ráadásul a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) szervezte Év sportolója-választáson is szépen szerepeltetek. Mi rejlik az elismerések hátterében?
D.E.: Sikerünk titka, hogy évek óta együtt edzünk Istókkal, és persze a közös gyakorlások, az utazások és a versenyek is remekül összekovácsoltak bennünket. Ami az egyéni teljesítményemet illeti, az egyesületben kitűnő a szakmai háttér. Hálával tartozom az UTE-nak és Kissné Oroszi Editnek, aki régóta edzőm. Kitartó vagyok, ami hosszú távon kifizetődő.
P.I.: Leginkább 11 év rengeteg munkája. Reggel héttől este hétig edzek, életem jelentős részét a lőteremben töltöm. Ezen kívül mindketten sokat köszönhetünk a közös munkának és természetesen egyesületünknek, az UTE-nak is.

M.F.: Ezüstérmet nyertetek a tavalyi sportlövő Európa-bajnokság vegyes páros számában a puskások között. A sporton kívül is ilyen jó összhangban vagytok egymással?
D.E.: A lőtéren kívül ugyan nemigen találkozunk, de egy hosszabb ideig tartó nemzetközi versenyen sokat vagyunk együtt. Magyarán szólva: nem csak a lőállásból ismerjük egymást. 
P.I.: Mivel klubtársak vagyunk, természetesen jó a viszonyunk, de azt nem mondanám, hogy a hétvégéinket is együtt töltjük. Családias a hangulat az UTE-n belül, sokat segítjük egymást.

M.F.: Hogyan támogatjátok egymást a sportban?
D.E.: Tény, hogy Istók tapasztaltabb és sikeresebb versenyző, mint én, szóval elsősorban ő segít nekem. Mégis úgy vélem, hogy jó hozzáállással némi megerősítést én is tudok nyújtani neki.  
P.I.: A lehető legtöbb módon igyekszem támogatni Eszter pályafutását. Rengeteg dolgot én segítettem neki beszerezni, többek között a fegyverét is. Ám, ami talán ennél is fontosabb, hogy sok évvel ezelőtt én mutattam meg, illetve tanítottam meg neki az első mozdulatokat a Nagy Sportágválasztón.

M.F.: Mi a páros versenyzés fő előnye, illetve hátránya?
D.E.: Legnagyobb előnye, hogy a sok élmény közelebb hoz bennünket egymáshoz, és az is jó benne, hogy a másikért is küzdünk. Előfordulhat azonban az is, hogy olyasvalakivel kell egy párt alkotnom, akivel nem vagyok olyan jó viszonyban és összhangban, de ez benne van a pakliban.
P.I.: Óriási teher, hogy bizonyítani szeretnél a másiknak: nem hibázhatsz, mert azzal jóformán cserbenhagyod a párodat. Legnagyobb előnye ugyanakkor, hogy tiszta szívből drukkolunk a másiknak, hiszen egy célért küzdünk.

M.F.: Mennyit és hogyan gyakoroltok egy páros versenyre?
D.E.: Bár a vegyes párosban együtt versenyzünk, külön lövünk, és kizárólag magunkra összpontosítunk. Főképpen ezért nem kell együtt gyakorolnunk erre a versenyszámra. A vegyes páros szabályai ugyanakkor gyakran változnak, s erre azért külön kell készülnünk.  
P.I.: Különösebben nem gyakorlunk ezekre az alkalmakra, hiszen amúgy is rengeteget edzünk együtt, így jól ismerjük a másikat.

M.F.: Az egyéni vagy a páros sikereiteket értékelitek többre?
D.E.: Nehéz erről tárgyilagosan beszélnem. Jelentősebb nemzetközi sikereimet eddig vegyes párosban értem el, ezért ez a szám kicsit közelebb áll a szívemhez, de szeretnék egyéniben is hasonló teljesítménnyel előrukkolni a jövőben.
P.I.: Az egyénit, hiszen a sportlövészet főként egyéni sport, ám azzal, hogy a vegyes páros bekerült a nyári olimpiai játékok programjába, ez is meglehetősen felértékelődött. Ha netán párosban érünk el sikert az olimpián, ugyanolyan büszkék leszünk rá, mintha egyéniben nyerünk érmet. Ne felejtsük, hogy a nézőknek sokkal könnyebb azonosulniuk egy párossal, mint egy egyéni versenyzővel! 

M.F.: Nyakunkon a tokiói olimpia, ha minden igaz, júliusban meg is rendezik. Nektek mi ugrik be először Tokió hallatán?
D.E.: Nekem még ki kell vívnom a részvétel jogát, s bár tavaly is közel álltam hozzá, egyelőre kihívást jelent. A május végi, eszéki felnőtt Európa-bajnokságon lesz rá lehetőségem, hogy megváltsam a repülőjegyemet Tokióba.
P.I.: Alig várom, hogy elkezdődjön az olimpia. Kicsit könnyebb helyzetben vagyok, mint Eszter, mert én már kivívtam a részvétel jogát, mind egyéniben, mind pedig a vegyes párosban. Nagyon szurkolok Eszternek, hogy neki is sikerüljön! Rendkívül megnyugtat, amikor vele versenyzek. Nehéz lenne megjósolni a végeredményt, hiszen számos hasonló képességű lövő csap össze az elsőségért, de az elmúlt 4 évben mutatott teljesítményem alapján magamat is az esélyesek közé sorolom. Sok minden múlik azon is, a döntő reggelén milyen lábbal kelek fel.  

M.F.: A járvány óta nézők nélkül zajlanak a sportlövőversenyek, és ez így is marad egy darabig. Az üres nézőtér előny vagy inkább hátrány?
D.E.: Mivel a lövészversenyeken sohasem tolonganak a nézők - főként itthon -, így nemigen tapasztaltam változást a korábbiakhoz képest. A nagy nemzetközi viadalokon ugyanakkor érezhetőbb lesz a nézők hiánya. Őszintén szólva, engem nem zavar annyira, ha nincsenek szurkolók.
P.I.: A sportlövészetben inkább előny, de mindegy is, hiszen a körülmények mindenkinek egyformák. Elképzelhető, hogy a nagy csend miatt pár tizedet mindenki javítani tud a lövőeredményén. Érdekes dolog, mert vannak olyan versenyzők, akiket zavar a tömeg, másokat viszont nem vagy kevésbé. Az utóbbi években a döntőben – a dartshoz hasonlóan – már lövés közben is megy a szurkolás. Engem kifejezetten feldob a buzdítás, ugyanakkor a túl nagy zajt nagyon jól ki tudom szűrni, és csak a lövésre összpontosítani.

M.F.: Egy sportlövő akkor sikeres igazán, ha mérnöki pontossággal céloz. Ez a precizitás mennyire jellemző az egyetemi tanulmányaitokra?
D.E.: Biztos, hogy a lövészet különös magatartásformát és hozzáállást igényel, amelyet nem mindig tudok átemelni tanulmányaimba. Magánéletemben – miképpen a sportban – a képességeimhez mérten a lehető legjobban igyekszem csinálni mindent, de tanulásban nem tudok állandóan ugyanaz a pontos mérnök lenni, mint a lőtábla előtt.
P.I.: Élsportolóként nem egyszerű az egyetemen is helytállnom. Óriási szerencsém, hogy az egyéni tanrendnek köszönhetően annyi tárgyat veszek fel, amennyit el is tudok végezni, így sokkal könnyebb összeegyeztetnem a sportot és a tanulást. Az egyetem üde színfolt az életemben, egy kis sziget, ahová mindig elvonulhatok. 


Az Év sportolója-választás végeredménye (2020):

Az év férfi sportolója:

1. SZOBOSZLAI DOMINIK(labdarúgó) 563 pont
2. FUCSOVICS MÁRTON (teniszező) 364
3. GULÁCSI PÉTER (labdarúgó) 349
4. VARGA DÉNES (vízilabdázó) 309
5. BERECZ ZSOMBOR (vitorlázó) 205
6. VALTER ATTILA (kerékpározó) 196
7. LIU SHAOANG (rövid pályás gyorskorcsolyázó) 179
8. LIU SHAOLIN SÁNDOR (rövid pályás gyorskorcsolyázó) 151
9. PÉNI ISTVÁN (sportlövő) 88
10. KORPÁSI BÁLINT (birkózó) 68

Az év csapata (egyéni sportágak csapatversenye):

1. BABOS TÍMEA, KRISTINA MLADENOVIC (teniszpáros) 974
2. NŐI TORNÁSZVÁLOGATOTT305
3. FÉRFI TENISZVÁLOGATOTT 303
4. NŐI ASZTALITENISZ-VÁLOGATOTT 214
5. FÉRFI TORNÁSZVÁLOGATOTT 207
6. KÖTÖTTFOGÁSÚ BIRKÓZÓ-VÁLOGATOTT 126
7. PÉNI ISTVÁN, DÉNES ESZTER (sportlövő, vegyes páros) 120
8. IFJABB ÉRDI TIBOR, CSÖKŐ ZOLTÁN (rali) 110
9. SAKKVÁLOGATOTT 66
10. ADOLF BALÁZS, FEJES DÁNIEL (kenupáros) 47

Szöveg: Márványkövi Ferenc
Kép: MTI/Krizsán Csaba, hunshooting.hu, Koczor Péter