Az egyetemi sport és az inklúzió összefonódása is kiemelt beszélgetési-panelt kapott a FISU World FORUM 2020 tematikájában. A beszélgetés résztvevői szerint jó irányba halad az egyetemi sport az inklúzió terén, ám még mindig sok a kihívás, amivel szembe kell néznie.
A sport az egyik legfontosabb eszköz, mikor az elfogadásról, a befogadásról beszélünk. Az inklúzió sportban betöltött szerepéről Marius Vizer (Nemzetközi Judo Szövetség elnök), Dawn Freshwater (FISU Végrehajtó Bizottságának tagja), Szekeres Pál (olimpiai bronzérmes, háromszoros paralimpiai bajnok magyar tőr- és kardvívó, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával összefüggő feladatok végrehajtásának koordinációjára kijelölt miniszteri biztos) és Gudrun Doll-Tepper (a NOB Olimpiai Oktatási Bizottságának tagja, a Berlini Szabadegyetem professzora, a Német Olimpiai Sportszövetség alelnöke) beszélgettek a FISU World FORUM 2020 kiemelt kerekasztal beszélgetés-szekcióban. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a sport egy olyan univerzális közös nyelv, amely összehozza az embereket, bármennyire is különböznek. A leglényegibb módon Szekeres Pál határozta meg a sport fontosságát: a sport egy lehetőség, nem csak az integrációra, de lehetőség önmagunk megtalálására is, hiszen a sportban az igazi karakterünk mutatkozik meg. A sport értékeire jobbnál jobb példákat hozott Marius Vizer: a dzsúdót elvitték nagyon sok országba, olyan helyekre is, ahol rosszak az életkörülmények, de a dzsúdó filozófiája, és a szövetség anyagi támogatása segíti az ottani fiatalokat, hogy a sporton keresztül fejlődhessenek és ezt majd a jövőben kamatoztathassák. Hasonlóak a szövetség menekült-programjai, amin keresztül egyenesen a táborokba viszik a dzsúdót, elfoglaltságot majd kiemelkedési lehetőséget biztosítva az ott élőknek. A dzsúdón keresztül a megbékélést is igyekszik elősegíteni.
Dawn Freshwater arra hívta fel a figyelmet, hogy a sport a mentális egészség megőrzésében is fontos szerepet játszik, mint például a dzsúdó-közvetítette filozófia, de a közösséghez tartozás is a sporton keresztül valósítható meg a legkönnyebben. Az egyetemek társadalmi felelőssége óriási, ezért is szükséges, hogy élen járjanak az inklúzióban. Hogyha adottak a lehetőségek, ha van megfelelő infrastruktúra, akkor a fogyatékkal élők is könnyebben bevonhatók a sportba.
Jó irányba halad az egyetemi sport az inklúzió terén, ám még mindig sok a kihívás, amivel szembe kell nézni. A megszólalók úgy vélték, hogy már megtörtént egyfajta szemléletváltás, egyre többen ismerik fel a sport integráló értékét és kifejezték abbéli reményüket, hogy egyre több jó példával találkoznak a közeli jövőben.
Szöveg: MEFS
Fotó: pixabay