Április végén került megrendezésre az „Egyetemek a magyar sport szolgálatában” című sporttörténeti konferencia a Magyar Sport Házában a Magyar Sporttudományi Társaság Sporttörténeti Szakbizottsága és a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum szervezésében, melyen előadást tartott Prof. Dr. Kiss Ádám, a MEFS elnöke, Dr. Székely Mózes, a MEFS főtitkára, Földesiné Prof. Dr. Szabó Gyöngyi, a MEFS Örökös Tagja és Bartha Zsolt, a BEFS elnöke.
A konferencián számos érdekes előadás hangzott el, többek között a magyar egyetemi sport kialakulásának előzményeiről, a Kolozsvári, Debreceni és a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club kialakulásáról, szerepükről az egyetemi sportban. Bartha Zsolt, a BEFS elnöke előadásában kitért arra, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (anno Budapesti Műszaki Egyetem) az országban elsőként heti két szakosított óra keretében edzés jellegű foglalkozásokat kezdett tartani az 1957/58-as tanévtől, így az új iránt mindig érdeklődő és fogékony műegyetemi ifjúság a magyar sport alapjainak lerakásában is fontos szerepet játszott, amit az egyetem vezetése és tanárai a kezdetektől fogva támogattak annak érdekében, hogy a sportban és a testnevelésben elérjék a kitűzött célokat. Érdekességként megemlítette, hogy a BME Formula Racing Team a világ legjobb tíz csapata között szerepel az elektromos autó kategóriában.
Földesiné Prof. Dr. Szabó Gyöngyi, a MEFS örökös tagja a MEFS hozzájárulása a FISU sporttudományos tevékenységéhez című előadásában ráirányította a résztvevők figyelmét arra a tényre, hogy a FISU számos magyar szakembernek szánt és szán a jövőben is szerepet, hiszen már 1965-ben Petrich Géza a FISU VB tagja volt. Kutassi László 1965-1970 között a CESU tagja, Frenkl Róbert, a MEFS volt elnöke 1977-2003 között a FISU Orvosi Bizottságának tagja, 1991-től elnöke, 1978-2003 között FISU VB tag; Földesiné Szabó Gyöngyi 1992-2011 a CESU, majd 2012-2015 között az EduC tagja; Székely Mózes a MEFS főtitkára az EduC támogató tagja, Szentkirályi-Szász Krisztina 2016-tól a Gender Equality Committee támogató tagja. A FISU számos sporttudományi konferenciáján meghívott előadóként is jelen volt és van is Magyarország: Szikora Katalin, Frenkl Róbert, Földesiné Prof. Dr. Szabó Gyöngyi, Dr. Székely Mózes, Dr. Kamuti Jenő személyében. Zárásként Professzor asszony kitért arra, hogy a FISU sporttudományos tevékenységéhez való hozzájárulásunk nélkül nem nyerhette volna el a Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség a FISU legmagasabb szintű elismerését, a Jean-Petitjean-díjat, mely kitüntetést még egyetlen nemzet sportszervezete sem nyert el eddig.
A Prof. Dr. Kiss Ádám (MEFS elnök) és Dr. Székely Mózes (MEFS főtitkár) közös előadásának fókuszában a magyar egyetemi versenysport állt. Elnök úr beszédének központi eleme a történelmi áttekintés volt, amiben kihangsúlyozta, hogy a MEFS Európában elsőként, a világon a másodikként megalakult Sportszövetség, mely idén ünnepli alapításának 110. évfordulóját. A MEFS alapítóként részt vett 1959-ben a FISU (Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség) és 1999-ben az EUSA (Európai Egyetemi Sportszövetség) alapításában, melyek célja, hogy egységes szervezeti keretek között működjön a nemzetközi és az európai egyetemi sport. Főtitkár úr kiemelte, hogy a MEFS azon is dolgozik, hogy ráirányítsa a figyelmet, arra, hogy számos élsportoló egyetemista is. A londoni olimpián például 85 egyetemista résztvevő volt, míg a rióin számuk elérte a 95-t, tehát a magyar olimpiai csapat zöme aktív vagy már diplomás egyetemista, akiknek nagyrésze indult az egyetemi országos bajnokságokon (MEFOB) és az Universiadékon (egyetemisták olimpiája) és meg is nyerte azokat. Számos Universiade bajnok (köztük olimpiai és paralimpiai bajnok) aktív pályafutásának befejezése után sportvezető lett, akik szívügyüknek tartják mind a mai napig az egyetemi sportot, pl.: Kamuti Jenő, Schmitt Pál, Magyar Zoltán, Szekeres Pál, Borkai Zsolt, Kulcsár Krisztián (jelenlegi MOB elnök), Nagy Tímea, Steinmetz Ádám, Székely Bulcsú és még sorolhatnánk. A MEFS a nemzetközi sportszervezés területén is kimagaslóan aktív, hiszen már 1935-ben Budapest adott otthont a VI. Nemzetközi Egyetemi Játékoknak, melyet 1949-ben és ’54-ben a Hallgatói Világjátékok, majd 1965-ben a IV. Nyári Universiade követett. Ezen kívül 14 Egyetemi Világbajnokságnak és 5 Egyetemi Európa Bajnokságnak adott otthonhont illetve nyert el Magyarország a MEFS felügyeletével.
